Kedves Olvasó!
Jó hírrel kezdek: jön márciusban az első vendégünk, az én drága legelső és legjobb barátnőm repülőre ül (nem is egyre ) és meglátogat minket. Nagyon várunk, Anita!!
A másik jó hír, hogy nagyon úgy tűnik, sikerült teljesíteni az első Session-t (még egy eredményre várok). Nagyon-nagyon sokat tanultam és tapasztaltam az elmúlt 13 hétben, minden tanárom előtt le a kalappal, mindig készek voltak szívélyesen válaszolgatni a kérdéseimre és konstruktív kritikákkal járultak hozzá, hogy sikeresen elboldoguljak a rendszerben. Hihetetlen segítőkész és jófej mindenki, csak szuperlativuszokban tudok róluk beszélni. Korrekt, objektív és csakis építő kommentekkel vezetnek az utamon.
A tutoringjaim is pozitív eredménnyel zárultak, a szemeszter végére 5 diák plusszal zártam, akik menetközben váltottak az én óráimra J Így a következő szemeszterben már plusz két csoportot kapok.
Sokat beszélgettem a diákokkal és elképesztő mennyivel más lehetőségek vannak számukra. Az teljesen evidens, hogy BA után mindenki tanul legalább egy évet a tengerentúlon, ösztöndíj sem fontos, nem jelent gondot a családnak. Maximum elmennek parttime-ba angolt tanítani. Fizetett internship program várja őket az USA bármelyik kormányzati szervénél, picit mások a kilátások, mint otthon. Az egyetem megtanította őket gondolkodni, kutatni, magabiztosnak lenni, másra nincs szükségünk a tuti sikerhez. Nyilván van aki ettől kellőképpen el van szállva, de jócskán voltak, akiket érdekelt egy messzijött ember véleménye erről-arról. (Mint kiderült európai akcentusom van, ezt az óvodai kisegítő is megerősítette J)
Most kitört a nyári szünet, se saját órák, se tutoringok egészen februárig. Mivel egy kisebb pesti lakás árát megspóroljuk, ha Emma itthon van és nem fizetjük az ovit, most kettesben vagyunk itthon. Sokat játszóterezünk a környéken a reggeli órákban, sok kis barátot szereztünk, maláj, kínai, vietnámi, mindenevők lettünk J Én próbálok haladni a dolgaimmal, míg ő alszik, vagy vmi mesét néz, és igyekszünk túlélni a forró napokat. A nyár ideért. Ezt Rolitól is megkérdezhetitek, aki szerelőcuccal, Bob a mester sisakban, láthatósági overálban dolgozik napi 10 órát a hét 6 napján.
Emma megtanult angolul, szóval, turnusokat indítunk 6 hét ausztrál oviban és tudsz angolul. A minap a játszótéren voltunk egy kis ovistársával, aki azt a jóféle ausztrál angolt nyomja, első fogak nélkül, selypítve, gyermeki “r”-el, de a lányunk simán értette miről van szó, és tök jó válaszokat adott a kérdésekre. Időközben megszerette a tejes teat, csak úgy hajlandó itthon is meginni. De változatlanul csacsog a gyerekszáj, úgy mint “Szobafosság lesz, Apu, ha nem pakolsz el.” És az utolsó hajtós napokon, mikor a kis studymban bújtam az olvasnivalóimat, Mimi csak ennyivel konstatálta a helyzetet: “Anya, ha túl sokat olvasol, többé már nem dolgozhatsz otthon a rendőrségen.” Négy éves a gyermek. :)
Utolért minket a negyedik szülinapja is, igazi ausztrál bbq-s játszótéri bulit terveztünk a szomszéd családdal, ahol a kis Fifi szintén novemberi. Aztán vasárnap – míg Mimi aludt, mi hideg sört szürcsöltünk a nappali padlón, átvészelve a kinti forróságot, úgy döntöttünk, a teraszon is van bbq-set, csapjuk fel és tartsuk a bulit nálunk. Így lett. És elfújtuk a negyedik gyertyát is.
A meleg és a nap ereje, elképzelhetetlen.
Van egy kis erdei ösvény, amin keresztül kell sétálnom a buszig, a nyár megérkeztével a gyíkok ezen napoznak. Az megvan, hogy veled szalad a bokor melletted, amikor felriasztod őket? Szó szerint rohanok ezen az 50 méteren, megőrjít ez a ki lehet a susnyásban gondolat…
Átéltünk már itt-ott, így-úgy meleg nyarat, de ez semmihez sem fogható. Úgy érzed magad, mint a grillcsirke szárnya ahogy közelít a forró csőhöz, amikor kilépsz az árnyékból. Izzik minden, ha a napon vagy, aztán mikor lebukik végre este, újra kellemes idő van. hesstegszegénygrillcsirkék
Nagy karácsonyi fan lévén otthon már ilyenkor javában díszben állt a lakás, és bömbölt a zeneválogatás (ugye Anita Molnár?). Hát, bikiniben izzadva lakást dekorálni nem nagyon fűllik a fogam. Nyilván lesz majd karácsonyfa, Emma nagyon várja, aztán kisgatyában ajándékbontogatás, de az igazi meghitt, ünnepi hangulat otthon maradt. Az édes-savanyú már egy működő kombináció, ez a nyári mikulás még idegen nekünk.
Még 4 hét és karácsonyi leállás van Roliéknál, akkor jön el a mi időnk és megyünk világot látni.
Jól vagyunk!
Millió puszi